Bedics Tünde:
A
szívem
adnám
regény
A könyv tartalma
„A felnőtt női létben azt szeretem, hogy az ember lánya már tud a józan esze létezéséről és meg is hallgatja azt. Az eszem pedig azt mondja, ő nem véletlenül állt meg mögöttem. A másik, amit szeretek a harmincon túli életemben, hogy a gondolataim nem a holnapra pazarlom. Elmúlt belőlem az állandó aggódás. Oké, ma minden szép és jó, de mi lesz holnap?”
Dóra – minden, ami lenni szeretnél, fiatal, szép, tehetséges, határozott, sikeres. És minden, amit nem szeretnél, szorongó, nyugtalan, megbántott, bizonytalan. De van család, vannak barátok és van szerelem. A szerelemmel kaland jár, bejárható és bejárhatatlan távolságok, időben, térben és ismeretlen dimenziókban — fent és lent, akkor és most. Dóra sok mindennel szembesül, mert minden, ami van és minden, ami elmúlt, megismerhető. A jövő, csak az a fránya, ismeretlen jövő ne lenne…
Ha megtanulna a mában élni, a mának és a boldog pillanatoknak — lehet az már nem is Dóra lenne.

A szerző
Tizenkét év körüli kislány lehettem, amikor egy spirálfüzetbe elkezdtem írni egy lány történetét. Ausztráliába költözött és új életet kezdett. Nem emlékszem milyen nevet adtam annak a lánynak, de arra igen, hogy jó érzés volt írni. Láttam magam előtt a leírt sorokat, a házat, amibe beköltözött, a tornácon egy hintaágyat, amire esténként kiült.
Sok éven át nem írtam semmit, csak naplót, de nem volt életszakasz, amiben ne gondoltam volna azokra az órákra, amikor először beszippantott a történetírás. 2020 márciusában, amikor a járvány bezárt másfél hónapra a lakásba, nem tudtam több tennivalót kitalálni magamnak. Leültem, majd elkezdtem írni Dóra és Marco történetét. Ugyanazt éreztem, amit kislányként. Megszűnt a külvilág, a történetben éltem napi több órán át. Együtt nevettem és sírtam a szereplőkkel, sokszor aludni sem tudtam, annyira izgultam értük. Nem kérdés többé, hogy a történetírásnak fontos szerepe van az életemben. Egyszer azt mondta nekem a spanyol tanárom, akit egyben a mentoromnak is tekintek, hiszen író és újságíró: „Miért ne ismerhetné meg minél több ember azt, ami neked ekkora örömet okoz?” Így kerül ez a könyv Hozzád, kedves olvasó! Így lesz Dóra, Marco és egy gyönyörű tavaszi találkozás mindenkié.
